Sikertörténet

Már jó ideje meg szerettem volna írni ami bennem van , azt ami történt...hogy őszinte legyek sosem gondoltam volna hogy egy online oldalon keresztül ismerkedem meg a férjemmel. De Istennek van humorérzéke :) Nem is kicsi.
Millió egy helyre jártam 14 éves korom óta évente több ifjúsági konferencián vettem részt és a nyári táborokba is elmentem. Elsődlegesen nem azért hogy társat találjak magamnak, a barátaimmal mentem és csak élveztem ott lenni.
Rengeteg fiú haverom volt, de ennyi, nem több. Mindenki tudta hol a határ...volt egy időszak( kb 2 év) mikor egy ifis srác volt a legjobb barátom, de nem alakult át mássá. ( két héttel korábban volt az esküvője mint a miénk :) megint csak isteni humorérzék :)

Nos amikor legkevésbé számítottam rá akkor hozta elém Isten azt a férfit aki ma már a férjem lehet. Csodálatos ajándék, nála jobbat nem kívánhatnék. Nem mert tökéletes, ilyen ember nincs. De nekem ő a tökéletes tökéletlenem. Megérte rá várnom! Még akkor is mikor időnként nehéz volt.

Befejeztem az egyetemet és még mindig nem tudtam hogy mit csináljak, így elmentem külföldre au-pairkedni. Egy kisvárosban laktam,a nyelvet nem beszéltem, a helyi közösségi helyek a kocsmák voltak...nem az én társasági helyeim.
Este 7kor végeztem minden nap, éjjeli bagoly lévén még nagyon messze volt a 11 óra...Extrovertált személyiség vagyok nagyon hiányoztak az itthoni barátaim, ott pedig nem volt közösségem. Így jutottam oda hogy neten beszélgetek emberekkel.

Már nem is tudom hogy találtam meg ezt az oldalt ...de az biztos hogy elegem lett azokból az oldalakból ahol nem épp beszélgetni szerettek volna az emberek...
Arra is tisztán emlékszem hogy épp a karácsonyi hazautazásom előtt írt rám Zoli. Azt mondtam neki mint mindenki másnak. Szívesen beszélgetek vele, de nem akarok tőle semmit. Hisz 1600kmre voltunk egymástól, és még 8 -9 hónap volt hátra mikor lejárt a szerződésem. Különben is én Új- Zélandra készültem azután...

Aki ismert tudja hogy én a lassan de biztosan elve alapján gondolkodtam, nem akartam megsérülni illetve fájdalmat okozni.
Na ez is fura volt mert Zolival nem így mentek a dolgok, annak ellenére hogy tényleg nem akartam tőle semmit....az első pár hétben...aztán kezdtek átalakulni a dolgok. Úgy két hónap múlva nagyon elmélyült a kapcsolatunk. Imádkoztunk minden este hogy Isten vezetése legyen az életünkön. Ami elsőre igazán megfogott az ahogy ő imádkozott, egyszerű , őszinte volt.

3 hónappal később jöttem haza pár napra, így beiktattuk a találkozónkat. Együtt töltöttünk egy napot. Furcsa volt egy hús -vér emberrel beszélgetni. Furcsa volt mikor először hozzám ért, pedig csak egy levelet szedett le rólam...
Tudtam hogy egy talánnal nem akarok visszamenni. Igen vagy nem....Igen lett :)
Akkor még 5 hónapra terveztem vissza menni. Utólag azt tudom mondani, hogy nem volt ez gond. Nem volt más választásunk mint megismerni a másikat.

Júliusban haza költöztem, augusztusban találkoztunk ,akkor másodszor 8 hónap alatt... bemutattuk a családjainkat, elmentünk nyaralni velük, esküvőkre jártunk...
Szeptembertől visszamentem suliba...2-3 hetente találkoztunk. 160kmre voltunk egymástól...

Decemberben megkérdezte hogy miért mennék hozzá?
Tudtam hogy ha azt mondom ,,mert szeretlek,, nem elég. Neki sem, nekem sem. Ennél több kell. Addigra elég sok mindenen mentünk át, így azt tudtam mondani hogy azok a dolgok amiket együtt megéltünk és ahogy megéltük nekem elég bizonyság arra hogy egyszer majd igent mondjak...korábban, tán augusztus- szeptember volt szó az eljegyzésről a részemről mint téma, de akkor még bőven nem volt itt az ideje , azóta pedig nem beszéltünk erről.

Az első karácsonyunkat a családjával töltöttük, a szilvesztert az én (mára már a mi) mi barátainkkal terveztük. Előző nap lementünk már Bajára, beszélgettünk annál a családnál, akik sokat jelentenek nekünk. Ott mondta a barátunk apujának hogy én vagyok az első lány akivel nem akar lefeküdni az esküvő előtt. Elképesztően megtisztelve, és megbecsülve éreztem magam emiatt is. De mondta hogy még megerősítésre vár...így én nem gondoltam semmi konkrétat...

Este együtt voltunk vagy 60an Baján. Már évek óta ott ünnepeltem velük. Nos tudta mit jelentenek nekem ők. Így az eljegyzést is erre az éjszakára időzítette...na onnantól nem voltam álmos :D Még aznap mielőtt mindenki aludni ment volna a saját szobájába mondta, hogy na mi lenne ha akkor augusztusban lenne az esküvő? Hát én még az eljegyzést sem fogtam fel akkor...

hninka+ridzoka=Riedlek

Tekintsd meg Szolgabiro adatlapját »

Hozzászólások


Bushman

  • Dátum 17/09/2018 16:07
sok sikert a häzassäghoz (ami mär meg is történt?) es a közös eletetekhez!

andris

  • Dátum 16/09/2018 15:19
Sok boldogságot! Legyen ez biztatás minden reménykedőnek, és reményvesztettnek egyaránt :)

tuzmadar

  • Dátum 13/09/2018 12:43
Isten gondviselő áldása és szeretete kisérje minden léptetek .
Nagyon sok boldogságot kívánok nektek ! :)

kiralylanyka

  • Dátum 11/09/2018 21:33
Én láttam már, hogy Isten mozdul, ahol nincs út, új ösvény épül, s én elhiszem
hogy újra megteszed ezt!!!!
Párkapcsolat terén is......
Minden jót kívánok Nektek!!!!

Kapitany

  • Dátum 11/09/2018 14:02
Isten áldása és vezetése kísérjen, szövetsége erősítsen! :-)