Légy türelmes.

Isten munkálkodik a te életedben is. :)

Tekintsd meg gyongyike adatlapját »

Hozzászólások


Estvan

  • Dátum 14/03/2019 09:40
Gyöngyike, elolvastam mielőtt írtam. Megismétlem máshogyan: a "türelem" restség mindkét nem részéről - bàrmilyen élethelyzetben.

gyongyike

  • Dátum 14/03/2019 06:57
Estván!
Kérlek elolvasnád még egyszer amit írtam!
Igen egyetértek veled, hogy a gyerekek támogassák a szüleiket.
Nem a mama panzió a probléma.

Estvan

  • Dátum 13/03/2019 22:11
Gyöngyike, én csak ajánlani tudom a mama panziót, ha van rá lehetőség. Máskülönben a fizu fele (itt nyugaton negyede) az albérletre megy el. A család fontosabb szerintem, mint bedőlni az ilyen közhelyeknek. Aki teheti, igenis maradjon otthon és segítse a szüleit, amíg lehet. A párkapcsolat kialakulásának ne legyen már ez, vagy bármilyen egyéb élethelyzet akadálya. Nem érdemes várni a sült galambot egyik félnek sem, én legutóbb 22 évesen szakïtottam "komoly" kapcsolatból, azóta fordítva történt, ezért Tamásnak adok igazat.
Egyre erősebben làtom úgy, hogy várni bűn - mindkét részről.

gyongyike

  • Dátum 13/03/2019 06:49
Kedves Tamás!
Amit írtál abban egyet értek veled.

Ha az írásodban a "nő, nők " szavakat átírnád "férfi, férfiak" szavakra akkor is igaz lenne.

Ahogy elnézem a fiatalokat huszonéves korban nem akarnak elköteleződni.
Harminc - harmincöt éves korukig karriert építenek.Mama konyha, mama panzió.
Utána meg válogatnak, mert semmi és senki sem elég jó. Az évek pedig múlnak.
A negyven éves férfiaknak nem kell a negyven éves nő. Ők hamvas huszonéveset akarnak.
A korkülönbség a másik oldalról is ugyanez. A negyven éves nő nem akar hatvan éves férfival házasodni. Megértem.
Marad a mókus kerék. Jön az egyedül állóság.
Hacsak, .........
Mindez idő alatt Isten munkálkodik. Csak meg kellene hallani a "halk szelíd hangot" - ahogy te is utalsz rá.
Amíg az én-én-én munkálkodik addig nem lesz jelentős változás.
Némely dolgokat le kell tenni, "fel kell adni".

Tamas__

  • Dátum 12/03/2019 23:05
Elvileg szép és jó dolog a várakozás, de a társkeresésre vonatkoztatva ezt a dolgot: a 30 feletti nők is erre gondolva hessegessék el továbbra is a kérőket, csak mert azok nem álom-férfiak, márpedig ők olyat érdemelnek? Biztos, hogy ha léteznének olyan férfiak, akkor nem kizárólag a huszonéves nők között keresgélnének? Biztos, hogy Isten nem cselekvésre szólította fel ezeket a nőket akkor, amikor ők voltak huszonévesek, hogy a lehető legjobb férfit kaphassák társnak? Mert Isten pontosan tudta mire, kire és mikor volt szükségük, de nem hallgattak rá, amikor itt volt az ideje a cselekvésnek. És ahelyett, hogy legalább mentenék a menthetőt (és hagynák, hogy elvegye őket egy épkézláb ember, amíg van egyáltalán jelentkező), inkább várjanak csak még tovább, hogy még inkább csökkenjen a vonzerejük és a szépségük, mert hátha ettől jobb férfit fognak ki? Ez valóban csoda lenne.

A férfiak családot szeretnének, és a termékenységetek állapota az tükröződik a külsőtökön (bár sminkkel igyekeztek megtéveszteni minket). Isten egy viszonylag rövid időszakot adott a nőknek a családalapítás lehetőségére, amit nem lehet meghosszabbítani semmilyen varázs-igével, biztatással, vagy közmegegyezéssel. Az én Isten-képembe nem fér bele, hogy arra szólítja fel Isten a nőket, hogy az általa szűkre szabott időből még "várakozásra" vesztegessenek el valamennyit. Szerintem huszonévesen elkelhettek volna a nők, ha akkor Isten szavára hallgatnak, és egész hátralevő életükben boldogok lennének.