A Biblia erkölcsi tanítása és a távoli öröklődés

„Telegonia” címen az öröklődés egy általánosságban ismeretlen, mégis tudományosan igazolható vonalára hívja fel a figyelmet. Külön érdekessége ennek az összeállításnak, hogy ez a Biblia erkölcsi tanításának genetikai igazolását adja. Első olvasásra hihetetlennek tűnik, mert viszonylag új, általánosságban nem ismert tudományos megfigyelésekre alapozódik. Azonban az a tény, hogy a 19. század elejétől ez a „telegonia” már az állattenyésztésben jól ismert jelenség, az inkább megerősíteni látszik azt, hogy a „hullámgenetikát” az ember esetében is igen komolyan kellene vennünk. Az erkölcsi nevelés mellett gyermekeinkkel a keresztény etikának ezt a tudományos alátámasztást is meg kell ismertetnünk.

Telegonia (hullámgenetika)

A fiatalok szexuális nevelése folyamán nem térnek ki egy fontos, az öröklődést nagyban befolyásoló jelenségre, a telegoniára. Megjegyzem, hogy telegoniával foglalkozó magyar nyelvű irodalmat csak elvétve találni. (Az internetes Google kereső 3550 találatából csak 6 a magyar nyelvű, és a hat közül 5 lexikonokban
található szócikk.)
A telegonia („tele” – távoli, messzi, „goneia” – születés, keletkezés) azt jelenti, hogy, az utód örökölheti a nőstény előző szexuális partnerei tulajdonságait is. Az utód tulajdonságaira legerősebben hat az anyja első szexuális partnere. Elsősorban ő alapozza meg az utód tulajdonságait és nem az utód fizikai apja. Ha figyelembe veszszük, hogy az első szexuális kapcsolat gyakran a szórakozás utáni alkoholos vagy narkós állapotban történik, akkor sejthetjük, hogy milyen lesz az utód „minősége”. Ha egy józan életű és egészséges fiatal családban beteges gyerek születik, akkor nagy a valószínű- sége annak, hogy ez egy régi vidám buli visszhangja.

Kell-e tudni erről a jelenségről a fiataloknak?

Természetesen!
Ugyanúgy, mint ahogy a dohányzók is tisztában vannak a dohányzás káros hatásával, a fiataloknak is ismerniük kell a telegonia hatását. A telegoniára, mint jelenségre, először Angliában figyeltek fel több mint 150 évvel ezelőtt. A lótenyésztők elhatározták, hogy a lovak fizikai tulajdonságainak javítása céljából a lovakat zebrákkal keresztezik. A kísérletet többször is megismételték, de fogamzás nem történt. Ma már tudjuk hogy miért, de akkor még nem ismerték a kromoszómák
inkompatibilitásának elvét. Később, amikor már ezek a kísérletek szinte feledésbe mentek, néhány, a kísérletben részvevő kanca csíkos utódot hozott világra a hímlovaktól. A tudományos világ meg volt döbbenve. Ezt a jelenséget telegoniának kezdték nevezni.
Akkor még nem ismerték a telegonia mechanizmusát. (Megjegyezzük, hogy még ma sincs egyértelműen elfogadott magyarázata.) A tapasztalt állattenyésztők azonban nem csodálkoztak ezen, mivel ismerték a telegonia gyakorlati hatását. Ők már régóta, a telegonia (megfigyeléseken alapuló) hatásait figyelembe véve igyekeztek
megóvni az állataik fajtisztaságát. A ebtenyésztők már régóta tudják, hogy ha egy fajtiszta szukának legalább egy kapcsolata volt nem fajtiszta kannal, akkor később ez a szuka már nem hoz világra fajtiszta utódokat. A fajtiszta kutyáknál nagyon szigorú a szelekció. A tenyésztők több nemzedékre visszamenőleg vezetik a törzskönyveket, ezért itt jól megfigyelhető a telegonia mechanizmusa. Hasonlóan jól dokumentált a galambtenyésztés is.
A XIX. században Flint, Felix Le-Dantek és más tudósok különböző állatokkal kísérleteztek és megerősítették ezt a fenomént. Le-Dantek ezt az „Individuum, evolúció, örökölhetőség és neodarwinisták” című könyvének „Telegonia, avagy az első hím is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a kérdésre az lett, hogy
„a telegonia az embereknél is megfigyelhető”. A XX. század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a telegonia hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Ezt azzal magyarázzák, hogy az embereknél egy fogamzásra sokkal több szexuális kapcsolat jut, mint az állatoknál. A XX. század 90-es éveiben egy új tudományos irányzat jelent meg, a hullámgenetika, amelynek alapján a telegónia megmagyarázható. A hullámgenetikát P.P.Garjaev fejlesztette ki, és az elméletét a „Волновая генетика ( Hullámgenetika)” című könyvében írta le.
(P.P. Garjaev a biológiai tudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai és Műszaki Problémák Intézetének munkatársa.) Több éven át a DNS molekulákat tanulmányozta a lézer spektroszkópiai módszer alkalmazásával. A lézer fotonok, miután átjutottak a DNS oldaton, „leírják”, rögzítik az információt a molekulákról.
Az információ számítógépes feldolgozása után az spektrumok formában jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a műszerből kivette a DNS molekulákkal tele kémcsövet és figyelmetlenségből egy üres kémcsövet tett a műszerbe. Észrevéve a
tévedést, ki akarta cserélni az üres kémcsövet, amikor meglátta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrumára hasonlítottak (igaz alacsonyabb intenzitásúak). Úgy tűnt, mintha a lézersugár áthaladt volna valamilyen láthatatlan struktúrán, amely a DNS molekulákról tartalmazott információt.
Így fedeztek fel egy szenzációs effektust – a DNS eltávolítása után a műszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-DNS”. Ez a DNS nyom még sokáig megfigyelhető. Garjaev további kutatásai egy új tudományos irányzathoz vezettek, amelyet hullámgenetikának neveznek.Garjaev kísérletei azt is sejtetik, hogy a kromoszómában tárolt információ nem elegendő egy élő szervezett kialakulásához és fejlődéséhez. A DNS, mint egy antenna, állandóan kell hogy kapjon ,,külső”
információt, hullámalakú parancsokat, amelyeknek ismeretlen a hatása” fejezetében írta le. A XIX. század második felében a tudósokat az kezdte érdekelni, hogy érvényes-e a telegonia az emberekre is. Intenzív fiziológiai, antropológiai és statisztikai kutatások kezdődtek. Még kísérleteket is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a kérdésre az lett, hogy „a telegonia az embereknél is megfigyelhető”. A XX. század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a telegonia hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Ezt azzal
magyarázzák, hogy az embereknél egy fogamzásra sokkal több szexuális kapcsolat jut, mint az állatoknál. A XX. század 90-es éveiben egy új tudományos irányzat jelent meg, a hullámgenetika, amelynek alapján a telegónia megmagyarázható. A hullámgenetikát P.P.Garjaev fejlesztette ki, és az elméletét a „Волновая генетика ( Hullámgenetika)” című könyvében írta le. (P.P. Garjaev a biológiai tudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai és Műszaki Problémák Intézetének munkatársa.) Több éven át a DNS molekulákat tanulmányozta a lézer pektroszkópiai módszer alkalmazásával. A lézer fotonok, miután átjutottak a DNS oldaton, „leírják”, rögzítik az információt a molekulákról. Az információ számítógépes feldolgozása után az spektrumok formában jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a
műszerből kivette a DNS molekulákkal tele kémcsövet és figyelmetlenségből egy üres kémcsövet tett a műszerbe. Észrevéve a tévedést, ki akarta cserélni az üres kémcsövet, amikor meglátta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrumára hasonlítottak (igaz alacsonyabb intenzitásúak).
Úgy tűnt, mintha a lézersugár áthaladt volna valamilyen láthatatlan struktúrán, amely a DNS molekulákról tartalmazott információt. Így fedeztek fel egy szenzációs ffektust – a DNS eltávolítása után a műszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-NS”. Ez a DNS nyom még sokáig megfigyelhető. Garjaev további kutatásai egy új tudományos irányzathoz vezettek, amelyet hullámgenetikának neveznek. Garjaev kísérletei azt is sejtetik, hogy a kromoszómában tárolt információ nem elegendő egy élő szervezett kialakulásához és fejlődéséhez.
A DNS, mint egy antenna, állandóan kell hogy kapjon ,,külső” információt, ullámalakú parancsokat, amelyeknek ismeretlen a gyanúgy a DNS is képes kibocsátani hullámalakú információt. A hullámgenetika megmagyarázza a telegonia mechanizmusát (igaz csak hipotetikusan), mivel egy szexuális kapcsolatnál
figyelembe veszi a hullám jellegű kölcsönhatásokat is. Furcsa helyzet alakult ki: a telegoniáról főleg az állattenyésztők tudnak, de az emberek nagy része előtt gyakorlatilag máig ismeretlen. A telegoniát egy rizikó faktornak kell tekinteni, mivel nem mindegy, hogy egy nőnek kik voltak a házasság előtti partnerei mielőtt a férjétől világra hozná a gyermekét.
Ezt már a XIX. század végén felismerte a tudomány. Igaz, később a „szexuális forradalom” korszakában a médiából eltűnt a telegonia említése. Ellenkezőleg, a média nagy része azt sugalmazza, hogy a modern embernek legfontosabb a szabad szex, és aki másképp gondolkodik, például elfogadja a keresztény etikát, az maradi és nem érti az élet örömeit.

Tekintsd meg Mihalyark adatlapját »

Hozzászólások


Orallo

  • Dátum 13/01/2018 06:32
Az elkövetett vétkek, öröklődés, büntetés, irgalom
1. 2Móz 20,5
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
2. 2Móz 34,7
A ki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.
3. 4Móz 14,18
Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de a bűnöst nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.
4. 5Móz 5,9
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek;
5. Ézs 56,5
Adok nékik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, a mely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név; örök nevet adok nékik, a mely soha el nem vész;

Ezékiel próféta könyve 18. rész
2.
Mi dolog, hogy ezt a közbeszédet szoktátok mondani Izráel földjén, mondván: Az atyák ettek egrest, és a fiak foga vásott meg bele?
18.
Atyja, mert nyomorgatást követett el, ragadományt ragadozott atyjafiától, és a mi nem jó, azt cselekedte népe között: ímé meghal a maga vétkéért.
19.
És ti ezt mondjátok: Miért ne viselje a fiú az apa vétkét? Ám a fiú, törvény szerint és igazságot cselekedett, minden parancsolatimat megtartotta s cselekedte azokat: élvén éljen.
20.
A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni; a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága.
21.
És ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolatimat, és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen, és meg ne haljon.
22.
Semmi gonoszságáról, melyet cselekedett, emlékezés nem lészen; az ő igazságáért, melyet cselekedett, élni fog.

5Móz 5,10
De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.

Pumori

  • Dátum 11/01/2018 00:14
Ha a kutya megenné ami ide fel lett rakva, megdöglene. Zebracsikos ló...
Talán azért kell(enne) kerülni a megondolatlan szekszet mert sok betegséget lehet összeszedni, ill. ha besikerül egy gyermek annak az élete sem lesz teljes ha nem kivánták.