Ezen a helyen azokat a visszajelzéseket tesszük közzé, melyeket az oldalunk segítségével társra, barátokra, közösségre talált Tagjaink küldtek. Köszönjük mindenkinek aki megosztotta velünk mindezt, ezáltal lehetővé téve, hogy példája mások számára is remény lehessen.Ezúttal is buzdítanánk minden kedves Tagunkat, hogy leiratkozáskor ossza meg velünk véleményét, sikertörténetét, hogy közreadhassuk azt minden keresőnek. Ugyanezt a "Kapcsolat" menü "Sikertörténet" segítségével is megtehetik.
Üdvözlettel: Szolgabíró
Dani és Gyöngyvér
Kedves Oldal-üzemeltetők!
Nagyon hálásak vagyunk nektek mert az életben nem tudom hogy mikor és hol találkoztunk volna, ugyanakkor Istennek tényleg ez volt a tökéletes terve az életünkre nézve. Mind a ketten olyan helyen voltunk éppen az életünkben amikor semmi más nem számított csak az elhívásunk, és komolyan őszintén és hálás szívvel egyedül tudtunk volna maradni. Ezzel bátorítanánk minden párkeresőt, ezzel a két gondolattal elhívás és Istenhez való hűség mindent mi történik.
Továbbá Én még női oldalról azt tenném hozzá amit más lányoktól is hallottam már, hogy leendő férjeink a megismerkedéskor nem feltétlenül azok az emberek/férfiak, akikké mellettünk igazi nők mellett válnak.
A kapcsolatunk története is vissza tükrözte ezeket a dolgokat: a vőlegényem már egy hónap után tudta, hogy én vagyok a felesége, a továbbiakban már csak engem kellett meggyőznie Istennel karöltve.
Még egyszer nagyon köszönjük Isten áldja a további tevékenységeteket!
Nagyon hálásak vagyunk nektek mert az életben nem tudom hogy mikor és hol találkoztunk volna, ugyanakkor Istennek tényleg ez volt a tökéletes terve az életünkre nézve. Mind a ketten olyan helyen voltunk éppen az életünkben amikor semmi más nem számított csak az elhívásunk, és komolyan őszintén és hálás szívvel egyedül tudtunk volna maradni. Ezzel bátorítanánk minden párkeresőt, ezzel a két gondolattal elhívás és Istenhez való hűség mindent mi történik.
Továbbá Én még női oldalról azt tenném hozzá amit más lányoktól is hallottam már, hogy leendő férjeink a megismerkedéskor nem feltétlenül azok az emberek/férfiak, akikké mellettünk igazi nők mellett válnak.
A kapcsolatunk története is vissza tükrözte ezeket a dolgokat: a vőlegényem már egy hónap után tudta, hogy én vagyok a felesége, a továbbiakban már csak engem kellett meggyőznie Istennel karöltve.
Még egyszer nagyon köszönjük Isten áldja a további tevékenységeteket!
Dani és Gyöngyvér
Sikertörténet
Sok-sok próbálkozás után találtunk egymásra közel egy éve.
Fél évig szemeztünk és nézegettük egymás profilképét.
Móni: A fotó alapján elképzeltem, hogy ez a férfi egy vezető beosztású jó egzisztenciával rendelkező ember lehet, aki megválogatja a nőket és a csinos mindig "cicababa" magukkal sokat foglalkozó lányt kereshet.
Kevésnek éreztem magam hozzá képest.
Norbi: A profil fotók és leírás alapján elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek a lánynak a szomorúság a szemében? A leírásában az szerepel, hogy molett. De mégis, mennyire lehet molett?
Messze is lakik, és más lányok már feladták a távolság miatt az egészet.
Majd ezeket a félelmeket leküzdve rámírt.
Hogy ki, kire?
Igen, most a nő a férfire.
Én a 30-as éveim második felében, ö pedig a 40-es évei első felében.
Nincs veszteni valónk.
Nem is biztos, hogy így van amit elképzelek.
Aztán a kötelező bemutatkozós levelezés után jöttek a telefonbeszélgetések, majd a távolságot áthidalva a sok-sok akár éjszakákon nappalokon át tartó kamerás beszélgetések.
Kiderült, hogy nem vezető beosztású és a normál hétköznapi lányt kereste. Valamint az is, hogy az a molettség nem vészes.
Ezek után eljött a személyes találkozás ideje.
Mindkettőnkben megfogalmazódott, hogy ö lesz az akivel tervezhetek egy életre.
3 hónap után, egy házat összepakolva 500km-t leküzdve, hozzá költöztem.
Úgy éreztük a jó Isten kikövezte az utunkat és nekünk csak át kell rajta haladni.
És a történetünket befejezvén eláruljuk, hogy Szentségi házasságot is kötöttünk azóta és sokat együtt imádkozva építjük az életünket.
Mindennek a titka, Jézus az imádságok és a cselekedetek.
Tedd meg te is az elsö lépést.
Móni és Norbi
Sok-sok próbálkozás után találtunk egymásra közel egy éve.
Fél évig szemeztünk és nézegettük egymás profilképét.
Móni: A fotó alapján elképzeltem, hogy ez a férfi egy vezető beosztású jó egzisztenciával rendelkező ember lehet, aki megválogatja a nőket és a csinos mindig "cicababa" magukkal sokat foglalkozó lányt kereshet.
Kevésnek éreztem magam hozzá képest.
Norbi: A profil fotók és leírás alapján elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek a lánynak a szomorúság a szemében? A leírásában az szerepel, hogy molett. De mégis, mennyire lehet molett?
Messze is lakik, és más lányok már feladták a távolság miatt az egészet.
Majd ezeket a félelmeket leküzdve rámírt.
Hogy ki, kire?
Igen, most a nő a férfire.
Én a 30-as éveim második felében, ö pedig a 40-es évei első felében.
Nincs veszteni valónk.
Nem is biztos, hogy így van amit elképzelek.
Aztán a kötelező bemutatkozós levelezés után jöttek a telefonbeszélgetések, majd a távolságot áthidalva a sok-sok akár éjszakákon nappalokon át tartó kamerás beszélgetések.
Kiderült, hogy nem vezető beosztású és a normál hétköznapi lányt kereste. Valamint az is, hogy az a molettség nem vészes.
Ezek után eljött a személyes találkozás ideje.
Mindkettőnkben megfogalmazódott, hogy ö lesz az akivel tervezhetek egy életre.
3 hónap után, egy házat összepakolva 500km-t leküzdve, hozzá költöztem.
Úgy éreztük a jó Isten kikövezte az utunkat és nekünk csak át kell rajta haladni.
És a történetünket befejezvén eláruljuk, hogy Szentségi házasságot is kötöttünk azóta és sokat együtt imádkozva építjük az életünket.
Mindennek a titka, Jézus az imádságok és a cselekedetek.
Tedd meg te is az elsö lépést.
Móni és Norbi
Sikertörténet
Kedves Mindenki!
Csak szeretnénk a "sikertörténeteket" gyarapítani. Vőlegényemmel itt ismerkedtünk meg egymással. Kezdődött egy általam írt mosollyal, amire érdeklődő kedves válasz érkezett. Pár levél után találkoztunk, aztán újra és újra és újra...Már megtörtént az eljegyzés, egy hónap múlva Isten színe előtt is összekötjük az életünket! Köszönjük a honlap fenntartóinak, kezelőinek, és legfőképp Istennek!
Bátorítás: hölgyek, ha arra visz a Lélek titeket, nyugodtan kezdeményezzetek egy kedves üzenettel! Emellett mindenképp fontosnak tartom leírni, hogy mindketten Istenre bíztuk magunkat, a másikat és az ismerkedést! Dicsőség neki!
Köszönjük!
Kedves Mindenki!
Csak szeretnénk a "sikertörténeteket" gyarapítani. Vőlegényemmel itt ismerkedtünk meg egymással. Kezdődött egy általam írt mosollyal, amire érdeklődő kedves válasz érkezett. Pár levél után találkoztunk, aztán újra és újra és újra...Már megtörtént az eljegyzés, egy hónap múlva Isten színe előtt is összekötjük az életünket! Köszönjük a honlap fenntartóinak, kezelőinek, és legfőképp Istennek!
Bátorítás: hölgyek, ha arra visz a Lélek titeket, nyugodtan kezdeményezzetek egy kedves üzenettel! Emellett mindenképp fontosnak tartom leírni, hogy mindketten Istenre bíztuk magunkat, a másikat és az ismerkedést! Dicsőség neki!
Köszönjük!
R&P
Igaz történet
Engedjék meg, hogy röviden elmondjam a Mi történetünket.
Kíváncsiságból regisztráltam erre az oldalra. Sokáig úgy láttam, hogy nincs koromhoz illő személy. Aki volt, az messze is lakott. Végül ráírtam a tőlem jócskán messze élő illetőre. Első levelében éreztem azt, hogy Ő más. 2016 Május 14.-re beszéltünk meg találkozót Debrecenbe. Első személyesen látásra is szerelem volt, így több kérdés nem is volt bennünk. (A tervezett haza indulást 1-2órával elcsúsztattuk, mivel annyira élveztük egymás társaságát). Még ez év Szeptemberében megtörtént a lánykérés, és 2017 Júliusában a házasságkötés. Most lesz a 3.-ik házassági évfordulónk.
Engedjék meg, hogy röviden elmondjam a Mi történetünket.
Kíváncsiságból regisztráltam erre az oldalra. Sokáig úgy láttam, hogy nincs koromhoz illő személy. Aki volt, az messze is lakott. Végül ráírtam a tőlem jócskán messze élő illetőre. Első levelében éreztem azt, hogy Ő más. 2016 Május 14.-re beszéltünk meg találkozót Debrecenbe. Első személyesen látásra is szerelem volt, így több kérdés nem is volt bennünk. (A tervezett haza indulást 1-2órával elcsúsztattuk, mivel annyira élveztük egymás társaságát). Még ez év Szeptemberében megtörtént a lánykérés, és 2017 Júliusában a házasságkötés. Most lesz a 3.-ik házassági évfordulónk.
B&R
Biztatás a keresőknek
Nagy örömmel adjuk hírül, hogy nekünk is sikerült :)
Egy évvel ezelőtt a regisztrációm utáni második napon írt nekem bemutatkozó levelet jelenlegi Kedvesem.
A fényképem szólította meg - a hobbimnak hódoltam épp, íjászkodtam. Szóval, fontos lehet egy kifejező, jó fotó :)
Nekem pedig az ő kifejező, jó levele volt fontos. :)
Márciusban megismerkedtünk, augusztusban jegyesek lettünk. Májusban lesz az esküvőnk :)
Köszönjük a felületet, a helyet-lehetőséget, hogy egymásra találjunk!
Remélem, még sokaknak sikerül :)
Kori és Gyuszi
Kedves Olvasó!
Sikertörténetünket szeretnék megosztani veled, hogy tudd, van remény, és neked is sikerülhet!
Kevesebb, mint egy éve regisztráltunk az oldalra, és most férj és feleség vagyunk, hála legyen az Úrnak!
Őszintén szólva egyikünk sem nagyon hitt a társkeresős ismerkedésben, nem gondoltuk, hogy bármi jelentős dolog fog történni itt, de úgy voltunk vele, hogy ártani nem nagyon árthat. Istennek azonban van humora, mert itt ismertük meg azt a személyt, akit nekünk szánt segítő társnak.
Azt hiszem, regisztrációm utáni második nap már el is kezdtünk beszélgetni, közel egy hónappal később találkoztunk először. Találkozás találkozást követett, és mindketten úgy éreztük, hogy Isten alakítja a kapcsolatunkat, érzéseinket, és végtelen békességet kaptunk a szívünkbe egymással kapcsolatban. Persze a gonosz sem rest, és minden alkalmat próbált kihasználni, hogy egymásnak uszítson minket, nekünk pedig szükségünk volt (most is) alázatra, megbánásra, türelemre, elfogadásra, de mindenekelőtt a Szentlélek jelenlétére, hogy ezeket kimunkálja bennünk.
2019. augusztus 16-án kötöttük össze életünket Isten és emberek színe előtt. Hálásak vagyunk az Úrnak, hogy az oldal lehetőségeit használva egymáshoz vezetett minket!
"Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban" Filippi 4,19
Ttomi és haniko
Igaz történet
Már jó ideje meg szerettem volna írni ami bennem van , azt ami történt...hogy őszinte legyek sosem gondoltam volna hogy egy online oldalon keresztül ismerkedem meg a férjemmel. De Istennek van humorérzéke :) Nem is kicsi.
Millió egy helyre jártam 14 éves korom óta évente több ifjúsági konferencián vettem részt és a nyári táborokba is elmentem. Elsődlegesen nem azért hogy társat találjak magamnak, a barátaimmal mentem és csak élveztem ott lenni.
Rengeteg fiú haverom volt, de ennyi, nem több. Mindenki tudta hol a határ...volt egy időszak( kb 2 év) mikor egy ifis srác volt a legjobb barátom, de nem alakult át mássá. ( két héttel korábban volt az esküvője mint a miénk :) megint csak isteni humorérzék :)
Nos amikor legkevésbé számítottam rá akkor hozta elém Isten azt a férfit aki ma már a férjem lehet. Csodálatos ajándék, nála jobbat nem kívánhatnék. Nem mert tökéletes, ilyen ember nincs. De nekem ő a tökéletes tökéletlenem. Megérte rá várnom! Még akkor is mikor időnként nehéz volt.
Befejeztem az egyetemet és még mindig nem tudtam hogy mit csináljak, így elmentem külföldre au-pairkedni. Egy kisvárosban laktam,a nyelvet nem beszéltem, a helyi közösségi helyek a kocsmák voltak...nem az én társasági helyeim.
Este 7kor végeztem minden nap, éjjeli bagoly lévén még nagyon messze volt a 11 óra...Extrovertált személyiség vagyok nagyon hiányoztak az itthoni barátaim, ott pedig nem volt közösségem. Így jutottam oda hogy neten beszélgetek emberekkel.
Már nem is tudom hogy találtam meg ezt az oldalt ...de az biztos hogy elegem lett azokból az oldalakból ahol nem épp beszélgetni szerettek volna az emberek...
Arra is tisztán emlékszem hogy épp a karácsonyi hazautazásom előtt írt rám Zoli. Azt mondtam neki mint mindenki másnak. Szívesen beszélgetek vele, de nem akarok tőle semmit. Hisz 1600kmre voltunk egymástól, és még 8 -9 hónap volt hátra mikor lejárt a szerződésem. Különben is én Új- Zélandra készültem azután...
Aki ismert tudja hogy én a lassan de biztosan elve alapján gondolkodtam, nem akartam megsérülni illetve fájdalmat okozni.
Na ez is fura volt mert Zolival nem így mentek a dolgok, annak ellenére hogy tényleg nem akartam tőle semmit....az első pár hétben...aztán kezdtek átalakulni a dolgok. Úgy két hónap múlva nagyon elmélyült a kapcsolatunk. Imádkoztunk minden este hogy Isten vezetése legyen az életünkön. Ami elsőre igazán megfogott az ahogy ő imádkozott, egyszerű , őszinte volt.
3 hónappal később jöttem haza pár napra, így beiktattuk a találkozónkat. Együtt töltöttünk egy napot. Furcsa volt egy hús -vér emberrel beszélgetni. Furcsa volt mikor először hozzám ért, pedig csak egy levelet szedett le rólam...
Tudtam hogy egy talánnal nem akarok visszamenni. Igen vagy nem....Igen lett :)
Akkor még 5 hónapra terveztem vissza menni. Utólag azt tudom mondani, hogy nem volt ez gond. Nem volt más választásunk mint megismerni a másikat.
Júliusban haza költöztem, augusztusban találkoztunk ,akkor másodszor 8 hónap alatt... bemutattuk a családjainkat, elmentünk nyaralni velük, esküvőkre jártunk...
Szeptembertől visszamentem suliba...2-3 hetente találkoztunk. 160kmre voltunk egymástól...
Decemberben megkérdezte hogy miért mennék hozzá?
Tudtam hogy ha azt mondom ,,mert szeretlek,, nem elég. Neki sem, nekem sem. Ennél több kell. Addigra elég sok mindenen mentünk át, így azt tudtam mondani hogy azok a dolgok amiket együtt megéltünk és ahogy megéltük nekem elég bizonyság arra hogy egyszer majd igent mondjak...korábban, tán augusztus- szeptember volt szó az eljegyzésről a részemről mint téma, de akkor még bőven nem volt itt az ideje , azóta pedig nem beszéltünk erről.
Az első karácsonyunkat a családjával töltöttük, a szilvesztert az én (mára már a mi) mi barátainkkal terveztük. Előző nap lementünk már Bajára, beszélgettünk annál a családnál, akik sokat jelentenek nekünk. Ott mondta a barátunk apujának hogy én vagyok az első lány akivel nem akar lefeküdni az esküvő előtt. Elképesztően megtisztelve, és megbecsülve éreztem magam emiatt is. De mondta hogy még megerősítésre vár...így én nem gondoltam semmi konkrétat...
Este együtt voltunk vagy 60an Baján. Már évek óta ott ünnepeltem velük. Nos tudta mit jelentenek nekem ők. Így az eljegyzést is erre az éjszakára időzítette...na onnantól nem voltam álmos :D Még aznap mielőtt mindenki aludni ment volna a saját szobájába mondta, hogy na mi lenne ha akkor augusztusban lenne az esküvő? Hát én még az eljegyzést sem fogtam fel akkor...
hninka+ridzoka=Riedlek
A kitartás gyümölcse
Ezen a felületen ismerkedtem meg a párommal. Pár hónapig kerestem társat, fáradt voltam, már törölni akartam magam, mikor Ő írt nekem. Két hónap után eljegyzést tartottunk, már házasok vagyunk. Mi egymásra vártunk egész életünkben. Én majdnem 20 évig voltam egyedül, Ő is nagyon sokat élt egyedül. (a 40-es éveink elején vagyunk)
Hálásak vagyunk az Úrnak egymásért, és köszönjük, hogy ez a felület lehetővé tette, hogy felvegyük egymással a kapcsolatot.
Hálásak vagyunk a munkátokért! Az Úr adjon ebben további sok sikert, erőt, kitartást.
Szeretettel:
Zsuzsa és Tibor
Krisztina_ és josephus89 története
Krisztina_
Hosszú ideig szkeptikusan tekintettem az internetes társkereső oldalakra. De azt tapasztaltam, hogy a hétköznapokban nagyon nehéz találkozni, ismerkedni igazi keresztény férfiakkal.
Szerintem ez az oldal igazán jó eszköz: az ismerkedés első lépésében segít!
Nagy öröm volt számomra, amikor Józsi a harmadik levélváltás után egy személyes találkozót kezdeményezett. A mai napig csodaként élem meg, hogy így találtunk egymásra. :) Köszönöm!
josephus89
Krisztire április közepén írtam rá és kérdeztem meg tőle, hogy szeretne-e velem megismerkedni? Nagyon tetszett a határozottsága, mert azt mondta, hogy csak azzal a feltétellel, ha szingli létemre kapcsolatban vagyok Istennel. :)
Néhány levélváltást követően megfogalmazódott bennem (amit nagyon ügyesen és tapintatosan Kriszti is éreztetett), hogy jó volna mielőbb találkozni.
Ugyan az első személyes beszélgetésünk kissé "hivatalosra" sikeredett, ami nem meglepő, hiszen két olyan ember találkozott, akik soha nem látták egymást. A második alkalom viszont nagyon romantikus volt, ugyanis a szakadó esőben egy esernyő alatt sétálva kerestünk egy meghitt kávézót, és tudtunk ott felszabadultan beszélgetni. Ezt követően találkozás (újabb és újabb) találkozást követett, és követ. :)
Ugyan a köszönet szóval nem tudom leírni mindazt, amihez (Akihez) hozzásegítettek az oldal üzemeltetői, de jobb szót nem találva mégis azt mondom, köszönöm.
Bizonyság
Kedves Társkeresők!
Egy ideje nem léptem be az oldalra, mert megismerkedtem valakivel itt, akivel… …azóta házasságot kötöttünk. Talán emlékeztek még ’Lahaj67’-re. S itt most egy kis bizonyság következik. Többekkel leveleztem, de mindegyik kapcsolat elég hamar lezárult. Már korábban felfigyeltem rá is, de valamiért újból és újból mások felé nyitottam. Aztán észrevettem, valami egyre erősödő késztetést felé, s ahogy nyíltak és zárultak a kapcsolatok, egyre többször gondoltam rá, igaz, csak futólag. Meg is lepődtem, mikor azt vettem észre, hogy az utolsó kapcsolat lezárása után ez a késztetés egyre erősödik, aztán egy nap erős és határozott sürgetéssé vált bennem. Némi vívódás és ima után elhatároztam, írok neki… (…) …” - Lenne e hited kettőnkre?” – kérdeztem egyből a lényegre. Válaszolt. Hogy rég óta épp rám várt, hogy írjak. Mert mikor meglátta adatlapomat és a fényképem, valami megrezdült benne felém, de úgy imádkozott, hogy ha tényleg Isten szánt neki engem, akkor én jelezzek, mert ő nem fog. …Közben... teltek a hónapok, és én nem jeleztem.., csak éppen az utolsó napon, amikor megírtam azt a pár sort.. Mert épp aznap reggel határozta el, mikor írtam, hogy törölteti magát az oldalról és másként imádkozik társért. Mint utóbb kiderült, gyakorlatilag az utolsó pillanatban, de még épp idejében történt mindez, amiből… lassan, de biztosan, a mély és hiteles megismerés folyamatában nagyon szép és erős, tiszta szerelem bontakozott ki. Két egyformán hívő, egyforma értékrendű, teljesen őszinte ember élete kölcsönösen erősödő vonzásban, közös imádságban és felismerésben, és nemrég házasságban is összeforrt.
Volt és van elég nehézség és feladat is bőven, de öröm is, és nagyon hálásak vagyunk az Úrnak, az ő lehajló nagy kegyelméért, szeretetéért, amivel bátorított és vezetett minket és azért is, amit egymás személyében kaptunk. És azért a tiszta, szeretetbe ágyazott szerelemért is, aminek fénye, meg-megújuló ereje bearanyozza az örömöt, de segít elhordozni azt is, ami nehéz… Abban a bizonyos hármas, szent kötélben.., ahol az Úr, mint harmadik a méltó helyén van mindkettőnk életében és szívében. A sok jó mellett az évek alatt mindkettőnket igencsak meggyötört az élet, tudjuk értékét a mának, s megbecsüljük azt… Ajándék. …És kisebb gyermekeink lelkének megnyugvása, … szemük ragyogása, s örömük, hogy ilyen szerető anyukát kaptak…. A gondoskodás, s a kisebbek mellett a nagyok életének is imádságos szívvel együtt hordozása.. …kettőnk, immár 16 gyermekének egyformán.. Szükségünk van egymásra, talán jobban, mint másoknak, de ez nekünk is jó, nagyon. Mint embernek is. Mert a szükség és belső igény alkati dolog is, de e „munka” közben legmélyebb emberi vágyainkat és igényeinket élhetjük meg egymás és gyermekeink által. Értéket adni, teremteni. Szeretni és szeretve lenni.
Ezt kívánjuk mindenkinek, s köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehettünk, s mindazok munkáját is, akik ezt lehetővé tették, teszik. A mi életünket Isten innen indította el. Reméljük, velünk lesz végig. Legyen veletek is, s áldja meg életeteket, munkátokat. Legyen bátorítás a mi bizonyságtételünk, hogy jó és érdemes alázattal Reá hagyni útjainkat, s benne bízni, mert akik teszik, útjaikban felismerik Őt…
Szeretettel és imádságos szívvel gondolunk rátok.
Zsolt és Hajnalka
Fatum és Fatumné sikertörténete
Áldott testvérek! Itt az oldalon regisztráltam magam Fatum néven, emlékezhettek rám sokat vitáztam pár tesóval itt. Nos 2014 decemberében leírtam egy listára hogy milyen feleséget szeretnék elnyerni az Úrtól és Ő kirendelte! :) Párom is itt regisztrált, és itt ezen az oldalon kezdtünk el levelezni! A levelezésből csetelés majd skype lett aztán találkozó! :) Most pedig immár eljegyezve készülünk jövendő életünkre! :) Jövő nyáron esküvő lesz! :)
Ami bátorító hogy az Úr pontosan azt a nőt lányt Társat adta nekem akire vágytam és vártam! :) Nagyon szeretjük egymást és Ő igazi ajándék nekem az Úrtól! Hadd adjak minden társkeresőnek egy tippet! Készítsetek pontos és konkrét listát arról milyen Társra vágytok! És aztán mindennap ezért a Társért imázzatok, legyetek nyitottak! :) De főleg HIGYJETEK Istenben! :)
Legyetek áldottak szeretett testvéreim és hálásan köszönöm ennek az oldalnak a segítségét hogy megtalálhattam Őt, életem asszonyát és szerelmét! :)
Szeretettel Fatum és Fatumné azaz Gábor és Gabriella! :)
Csemmke és Felhobodorito története
Felhobodorito:
Korábban már néztem Csemmke adatlapját, tetszett is, de mivel csak annyi volt odaírva, hogy „Szívesen beszélgetek.”, lendületből tovább is léptem, mert az álmoskönyv szerint, aki nem képes magáról pár sort regélni, az valószínű, a későbbiekben sem fogja jobban megerőltetni magát.
Aztán egyszer üzenet jött tőle. Kétszer kellett elolvassam, ugyanis nem akartam elhinni, hogy nekem szólt a levél. Három sorban ecsetelte, hogy én milyen élhetetlen alak lehetek, de épp ezért kíváncsi rám, és szívesen beszélgetne. Nekem sem kellett több, írtam egy hasonlóan kedves hangvételű levelet, amiben a sorainak stílusa alapján rávilágítottam az ő gyengeségeire. A legizgalmasabb az volt, hogy bár sosem láttuk egymást, sosem beszélgettünk, vadidegenek voltunk, mégis egy-egy dolgot leszámítva teljesen pontosan jellemeztük a másikat.
A második levelében írta, hogy nem akar zsákbamacskát árulni, épp egy rossz kapcsolatot zár le. Én megköszöntem az őszinteségét, és ezek után elkezdtünk beszélgetni, egymást érték a több oldalas levelek, majd tekintettel a „friss sebre” csak barátilag megittunk egy kávét. Időt szerettem volna hagyni neki, hogy lezárhassa magában a történetet, illetve hogy újradefiniálhassa magát, ne úgy érkezzen mellém, mint valaki exe, hanem mint egy független individuum.
Aztán, mikor jelezte, hogy túllépett a múlton, akkor elhívtam randevúra, majd december elején meglátogattam a családját és az Édesapjától, elkértem a lányát, hogy nálam tölthesse az ünnepeket.
Csemmke most itt kucorog mellettem egy babzsákon, és somolyog. =)
Csemmke:
Egy rossz kapcsolatban éltem, amiben boldogtalan voltam. Amikor októberben a legmélyebbre került a lelkiállapotom, a még funkcionálisan éppenhogy létező kapcsolat romjainak a tetején keseregve-kuporogva, spontán ötlettől vezérelten, a kezem ügyébe kerülő post-itekre írtam meg a Jóistennek, hogy milyen társat szeretnék magam mellé, és hogy én mit tudok adni magamból a társamnak. Az volt a kérésem felé, hogy vagy az akkori partneremet – akivel már az utolsókat rúgtuk – segítse egy szeretetközpontúbb útra, vagy pedig küldjön nekem egy ilyen férfit, mint amilyent akkor én leírtam. Napokon belül, postafordultával megérkezett ez a férfi, ezen a társkereső oldalon, ahová még nagyon régen regisztráltam. Én írtam neki, de csak incselkedni akartam.
Nem csak annyi szeretet van benne, amire én mindig vágytam, és nem csak betűről betűre stimmelnek a jellemvonásai a post-iten leírt álompasiéval, hanem – amit csak a Jóisten tudhatott a legjobban – ő valóban olyan jellem, aki hozzám a leginkább illik.
Első találkozásunkkor a Kálvin téri templom lépcsőjén állt, lezseren, elegánsan. Sármosan, kölyökképűen... :) Bár a szívem a találkozásunkkor tele volt fájdalommal és sötétséggel, az a néhány óra kicserélt. Figyelmes volt, sziporkázó és vonzó. Ezután pedig annyira szerelmes lettem néhány hét alatt, amilyen szerelmet nem gondoltam, hogy valaha még érezni fogok.
Sok-sok jel kövezi az utunkat, a megismerkedésünk kezdetétől. És mi észrevesszük és megköszönjük ezeket a jeleket. A Kedvesem egy csodálatos ember – és nem csak azért, mert én rendeltem a Jóistentől, jó ízléssel. ;) Biztos vagyok abban, hogy nekem Őt valóban a Jóisten küldte az utamba.
Azt a tapasztalatot tudom megosztani Veletek, főleg a fiatalokkal, hogy sosem szabad lejjebb adni annál, mint amit jónak, megfelelőnek érzel a magad számára. Nem szabad rossz kapcsolatban rekedned, 180 fokos változást remélve, sem olyan kompromisszumokat kötnöd, amikben „eltűnsz”. El kell tudni engedni a másikat, ha már nem tudtok közelebb kerülni egymáshoz és már ártotok egymásnak. Már csak azért is, mert nyitottnak kell lenned arra a társra, akit Isten küldeni fog neked. Mert küldeni fog. Aki éppen hozzád való, és aki megbecsül és szeret téged, és aki iránt te is olyan mély szeretettel leszel, hogy érdemes lesz az élet által elétek görgetett akadályoknak együtt nekifutni. Engem többek között a korábbi kapcsolataim és az e szerelem közötti éles kontraszt döbbentett rá arra, hogy mennyire fontos nem megalkudni. Életemben először maradéktalanul biztonságban, boldognak és nyugodtnak érzem magam valaki mellett. Remélem, hogy ezt viszonozni is tudom.
Hogy mi lesz a kapcsolatunk jövője, egyrészt Isten kezében van, aki láthatóan szeret minket, hiszen megfogható, hogy egymásra bízott. Másrészt pedig a saját és egymás kezében. A húszas éveink második felében, néhány kapcsolattal a hátunk mögött és hittel a szívünkben hátha ezúttal mindketten jól fogjuk csinálni. Nekem Ő egy igazi ajándék. Őszintén kívánom nektek, hogy hasonlóan boldogok legyetek, mint jelen pillanatban én. Mi. „Kérjetek és adatik néktek” – legfeljebb nem az, amit kértek, hanem még annál is sokkal jobb. Bizonyisten!
Kicsit megkésve ám annál nagyobb örömmel osztom meg történetemet. Hosszú ideje kerestem már a hozzám illő társat, de erre jó sok ideig kellett várnom. Ez idő alatt megtanultam bízni Istenben. Szeretném hinni, hogy az ő szándéka is vezérelt az oldalra. Ugyanis itt megtaláltam azt a csodálatos leányzót akit mindig is vágytam, ő pedig engem. :)
Ismerkedésünk óta már nagyon sok szép, közös élményben volt részünk, de százszor ennyit tervezünk még a jövőben is.
Mind a ketten úgy érezzük Isten játszott szerepet abban, hogy mi egymásra találjunk és a dicsőségére szolgáljon kapcsolatunk. :)
Végezetül az oldalnak is nagyon hálás vagyok.
Búcsúzóul köszön mindent Ádám és Mariann! :)
Sikertörténetünket szeretnék megosztani veled, hogy tudd, van remény, és neked is sikerülhet!
Kevesebb, mint egy éve regisztráltunk az oldalra, és most férj és feleség vagyunk, hála legyen az Úrnak!
Őszintén szólva egyikünk sem nagyon hitt a társkeresős ismerkedésben, nem gondoltuk, hogy bármi jelentős dolog fog történni itt, de úgy voltunk vele, hogy ártani nem nagyon árthat. Istennek azonban van humora, mert itt ismertük meg azt a személyt, akit nekünk szánt segítő társnak.
Azt hiszem, regisztrációm utáni második nap már el is kezdtünk beszélgetni, közel egy hónappal később találkoztunk először. Találkozás találkozást követett, és mindketten úgy éreztük, hogy Isten alakítja a kapcsolatunkat, érzéseinket, és végtelen békességet kaptunk a szívünkbe egymással kapcsolatban. Persze a gonosz sem rest, és minden alkalmat próbált kihasználni, hogy egymásnak uszítson minket, nekünk pedig szükségünk volt (most is) alázatra, megbánásra, türelemre, elfogadásra, de mindenekelőtt a Szentlélek jelenlétére, hogy ezeket kimunkálja bennünk.
2019. augusztus 16-án kötöttük össze életünket Isten és emberek színe előtt. Hálásak vagyunk az Úrnak, hogy az oldal lehetőségeit használva egymáshoz vezetett minket!
"Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban" Filippi 4,19
Ttomi és haniko
Igaz történet
Már jó ideje meg szerettem volna írni ami bennem van , azt ami történt...hogy őszinte legyek sosem gondoltam volna hogy egy online oldalon keresztül ismerkedem meg a férjemmel. De Istennek van humorérzéke :) Nem is kicsi.
Millió egy helyre jártam 14 éves korom óta évente több ifjúsági konferencián vettem részt és a nyári táborokba is elmentem. Elsődlegesen nem azért hogy társat találjak magamnak, a barátaimmal mentem és csak élveztem ott lenni.
Rengeteg fiú haverom volt, de ennyi, nem több. Mindenki tudta hol a határ...volt egy időszak( kb 2 év) mikor egy ifis srác volt a legjobb barátom, de nem alakult át mássá. ( két héttel korábban volt az esküvője mint a miénk :) megint csak isteni humorérzék :)
Nos amikor legkevésbé számítottam rá akkor hozta elém Isten azt a férfit aki ma már a férjem lehet. Csodálatos ajándék, nála jobbat nem kívánhatnék. Nem mert tökéletes, ilyen ember nincs. De nekem ő a tökéletes tökéletlenem. Megérte rá várnom! Még akkor is mikor időnként nehéz volt.
Befejeztem az egyetemet és még mindig nem tudtam hogy mit csináljak, így elmentem külföldre au-pairkedni. Egy kisvárosban laktam,a nyelvet nem beszéltem, a helyi közösségi helyek a kocsmák voltak...nem az én társasági helyeim.
Este 7kor végeztem minden nap, éjjeli bagoly lévén még nagyon messze volt a 11 óra...Extrovertált személyiség vagyok nagyon hiányoztak az itthoni barátaim, ott pedig nem volt közösségem. Így jutottam oda hogy neten beszélgetek emberekkel.
Már nem is tudom hogy találtam meg ezt az oldalt ...de az biztos hogy elegem lett azokból az oldalakból ahol nem épp beszélgetni szerettek volna az emberek...
Arra is tisztán emlékszem hogy épp a karácsonyi hazautazásom előtt írt rám Zoli. Azt mondtam neki mint mindenki másnak. Szívesen beszélgetek vele, de nem akarok tőle semmit. Hisz 1600kmre voltunk egymástól, és még 8 -9 hónap volt hátra mikor lejárt a szerződésem. Különben is én Új- Zélandra készültem azután...
Aki ismert tudja hogy én a lassan de biztosan elve alapján gondolkodtam, nem akartam megsérülni illetve fájdalmat okozni.
Na ez is fura volt mert Zolival nem így mentek a dolgok, annak ellenére hogy tényleg nem akartam tőle semmit....az első pár hétben...aztán kezdtek átalakulni a dolgok. Úgy két hónap múlva nagyon elmélyült a kapcsolatunk. Imádkoztunk minden este hogy Isten vezetése legyen az életünkön. Ami elsőre igazán megfogott az ahogy ő imádkozott, egyszerű , őszinte volt.
3 hónappal később jöttem haza pár napra, így beiktattuk a találkozónkat. Együtt töltöttünk egy napot. Furcsa volt egy hús -vér emberrel beszélgetni. Furcsa volt mikor először hozzám ért, pedig csak egy levelet szedett le rólam...
Tudtam hogy egy talánnal nem akarok visszamenni. Igen vagy nem....Igen lett :)
Akkor még 5 hónapra terveztem vissza menni. Utólag azt tudom mondani, hogy nem volt ez gond. Nem volt más választásunk mint megismerni a másikat.
Júliusban haza költöztem, augusztusban találkoztunk ,akkor másodszor 8 hónap alatt... bemutattuk a családjainkat, elmentünk nyaralni velük, esküvőkre jártunk...
Szeptembertől visszamentem suliba...2-3 hetente találkoztunk. 160kmre voltunk egymástól...
Decemberben megkérdezte hogy miért mennék hozzá?
Tudtam hogy ha azt mondom ,,mert szeretlek,, nem elég. Neki sem, nekem sem. Ennél több kell. Addigra elég sok mindenen mentünk át, így azt tudtam mondani hogy azok a dolgok amiket együtt megéltünk és ahogy megéltük nekem elég bizonyság arra hogy egyszer majd igent mondjak...korábban, tán augusztus- szeptember volt szó az eljegyzésről a részemről mint téma, de akkor még bőven nem volt itt az ideje , azóta pedig nem beszéltünk erről.
Az első karácsonyunkat a családjával töltöttük, a szilvesztert az én (mára már a mi) mi barátainkkal terveztük. Előző nap lementünk már Bajára, beszélgettünk annál a családnál, akik sokat jelentenek nekünk. Ott mondta a barátunk apujának hogy én vagyok az első lány akivel nem akar lefeküdni az esküvő előtt. Elképesztően megtisztelve, és megbecsülve éreztem magam emiatt is. De mondta hogy még megerősítésre vár...így én nem gondoltam semmi konkrétat...
Este együtt voltunk vagy 60an Baján. Már évek óta ott ünnepeltem velük. Nos tudta mit jelentenek nekem ők. Így az eljegyzést is erre az éjszakára időzítette...na onnantól nem voltam álmos :D Még aznap mielőtt mindenki aludni ment volna a saját szobájába mondta, hogy na mi lenne ha akkor augusztusban lenne az esküvő? Hát én még az eljegyzést sem fogtam fel akkor...
hninka+ridzoka=Riedlek
A kitartás gyümölcse
Ezen a felületen ismerkedtem meg a párommal. Pár hónapig kerestem társat, fáradt voltam, már törölni akartam magam, mikor Ő írt nekem. Két hónap után eljegyzést tartottunk, már házasok vagyunk. Mi egymásra vártunk egész életünkben. Én majdnem 20 évig voltam egyedül, Ő is nagyon sokat élt egyedül. (a 40-es éveink elején vagyunk)
Hálásak vagyunk az Úrnak egymásért, és köszönjük, hogy ez a felület lehetővé tette, hogy felvegyük egymással a kapcsolatot.
Hálásak vagyunk a munkátokért! Az Úr adjon ebben további sok sikert, erőt, kitartást.
Szeretettel:
Zsuzsa és Tibor
Krisztina_ és josephus89 története
Krisztina_
Hosszú ideig szkeptikusan tekintettem az internetes társkereső oldalakra. De azt tapasztaltam, hogy a hétköznapokban nagyon nehéz találkozni, ismerkedni igazi keresztény férfiakkal.
Szerintem ez az oldal igazán jó eszköz: az ismerkedés első lépésében segít!
Nagy öröm volt számomra, amikor Józsi a harmadik levélváltás után egy személyes találkozót kezdeményezett. A mai napig csodaként élem meg, hogy így találtunk egymásra. :) Köszönöm!
josephus89
Krisztire április közepén írtam rá és kérdeztem meg tőle, hogy szeretne-e velem megismerkedni? Nagyon tetszett a határozottsága, mert azt mondta, hogy csak azzal a feltétellel, ha szingli létemre kapcsolatban vagyok Istennel. :)
Néhány levélváltást követően megfogalmazódott bennem (amit nagyon ügyesen és tapintatosan Kriszti is éreztetett), hogy jó volna mielőbb találkozni.
Ugyan az első személyes beszélgetésünk kissé "hivatalosra" sikeredett, ami nem meglepő, hiszen két olyan ember találkozott, akik soha nem látták egymást. A második alkalom viszont nagyon romantikus volt, ugyanis a szakadó esőben egy esernyő alatt sétálva kerestünk egy meghitt kávézót, és tudtunk ott felszabadultan beszélgetni. Ezt követően találkozás (újabb és újabb) találkozást követett, és követ. :)
Ugyan a köszönet szóval nem tudom leírni mindazt, amihez (Akihez) hozzásegítettek az oldal üzemeltetői, de jobb szót nem találva mégis azt mondom, köszönöm.
Bizonyság
Kedves Társkeresők!
Egy ideje nem léptem be az oldalra, mert megismerkedtem valakivel itt, akivel… …azóta házasságot kötöttünk. Talán emlékeztek még ’Lahaj67’-re. S itt most egy kis bizonyság következik. Többekkel leveleztem, de mindegyik kapcsolat elég hamar lezárult. Már korábban felfigyeltem rá is, de valamiért újból és újból mások felé nyitottam. Aztán észrevettem, valami egyre erősödő késztetést felé, s ahogy nyíltak és zárultak a kapcsolatok, egyre többször gondoltam rá, igaz, csak futólag. Meg is lepődtem, mikor azt vettem észre, hogy az utolsó kapcsolat lezárása után ez a késztetés egyre erősödik, aztán egy nap erős és határozott sürgetéssé vált bennem. Némi vívódás és ima után elhatároztam, írok neki… (…) …” - Lenne e hited kettőnkre?” – kérdeztem egyből a lényegre. Válaszolt. Hogy rég óta épp rám várt, hogy írjak. Mert mikor meglátta adatlapomat és a fényképem, valami megrezdült benne felém, de úgy imádkozott, hogy ha tényleg Isten szánt neki engem, akkor én jelezzek, mert ő nem fog. …Közben... teltek a hónapok, és én nem jeleztem.., csak éppen az utolsó napon, amikor megírtam azt a pár sort.. Mert épp aznap reggel határozta el, mikor írtam, hogy törölteti magát az oldalról és másként imádkozik társért. Mint utóbb kiderült, gyakorlatilag az utolsó pillanatban, de még épp idejében történt mindez, amiből… lassan, de biztosan, a mély és hiteles megismerés folyamatában nagyon szép és erős, tiszta szerelem bontakozott ki. Két egyformán hívő, egyforma értékrendű, teljesen őszinte ember élete kölcsönösen erősödő vonzásban, közös imádságban és felismerésben, és nemrég házasságban is összeforrt.
Volt és van elég nehézség és feladat is bőven, de öröm is, és nagyon hálásak vagyunk az Úrnak, az ő lehajló nagy kegyelméért, szeretetéért, amivel bátorított és vezetett minket és azért is, amit egymás személyében kaptunk. És azért a tiszta, szeretetbe ágyazott szerelemért is, aminek fénye, meg-megújuló ereje bearanyozza az örömöt, de segít elhordozni azt is, ami nehéz… Abban a bizonyos hármas, szent kötélben.., ahol az Úr, mint harmadik a méltó helyén van mindkettőnk életében és szívében. A sok jó mellett az évek alatt mindkettőnket igencsak meggyötört az élet, tudjuk értékét a mának, s megbecsüljük azt… Ajándék. …És kisebb gyermekeink lelkének megnyugvása, … szemük ragyogása, s örömük, hogy ilyen szerető anyukát kaptak…. A gondoskodás, s a kisebbek mellett a nagyok életének is imádságos szívvel együtt hordozása.. …kettőnk, immár 16 gyermekének egyformán.. Szükségünk van egymásra, talán jobban, mint másoknak, de ez nekünk is jó, nagyon. Mint embernek is. Mert a szükség és belső igény alkati dolog is, de e „munka” közben legmélyebb emberi vágyainkat és igényeinket élhetjük meg egymás és gyermekeink által. Értéket adni, teremteni. Szeretni és szeretve lenni.
Ezt kívánjuk mindenkinek, s köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehettünk, s mindazok munkáját is, akik ezt lehetővé tették, teszik. A mi életünket Isten innen indította el. Reméljük, velünk lesz végig. Legyen veletek is, s áldja meg életeteket, munkátokat. Legyen bátorítás a mi bizonyságtételünk, hogy jó és érdemes alázattal Reá hagyni útjainkat, s benne bízni, mert akik teszik, útjaikban felismerik Őt…
Szeretettel és imádságos szívvel gondolunk rátok.
Zsolt és Hajnalka
Fatum és Fatumné sikertörténete
Áldott testvérek! Itt az oldalon regisztráltam magam Fatum néven, emlékezhettek rám sokat vitáztam pár tesóval itt. Nos 2014 decemberében leírtam egy listára hogy milyen feleséget szeretnék elnyerni az Úrtól és Ő kirendelte! :) Párom is itt regisztrált, és itt ezen az oldalon kezdtünk el levelezni! A levelezésből csetelés majd skype lett aztán találkozó! :) Most pedig immár eljegyezve készülünk jövendő életünkre! :) Jövő nyáron esküvő lesz! :)
Ami bátorító hogy az Úr pontosan azt a nőt lányt Társat adta nekem akire vágytam és vártam! :) Nagyon szeretjük egymást és Ő igazi ajándék nekem az Úrtól! Hadd adjak minden társkeresőnek egy tippet! Készítsetek pontos és konkrét listát arról milyen Társra vágytok! És aztán mindennap ezért a Társért imázzatok, legyetek nyitottak! :) De főleg HIGYJETEK Istenben! :)
Legyetek áldottak szeretett testvéreim és hálásan köszönöm ennek az oldalnak a segítségét hogy megtalálhattam Őt, életem asszonyát és szerelmét! :)
Szeretettel Fatum és Fatumné azaz Gábor és Gabriella! :)
Csemmke és Felhobodorito története
Felhobodorito:
Korábban már néztem Csemmke adatlapját, tetszett is, de mivel csak annyi volt odaírva, hogy „Szívesen beszélgetek.”, lendületből tovább is léptem, mert az álmoskönyv szerint, aki nem képes magáról pár sort regélni, az valószínű, a későbbiekben sem fogja jobban megerőltetni magát.
Aztán egyszer üzenet jött tőle. Kétszer kellett elolvassam, ugyanis nem akartam elhinni, hogy nekem szólt a levél. Három sorban ecsetelte, hogy én milyen élhetetlen alak lehetek, de épp ezért kíváncsi rám, és szívesen beszélgetne. Nekem sem kellett több, írtam egy hasonlóan kedves hangvételű levelet, amiben a sorainak stílusa alapján rávilágítottam az ő gyengeségeire. A legizgalmasabb az volt, hogy bár sosem láttuk egymást, sosem beszélgettünk, vadidegenek voltunk, mégis egy-egy dolgot leszámítva teljesen pontosan jellemeztük a másikat.
A második levelében írta, hogy nem akar zsákbamacskát árulni, épp egy rossz kapcsolatot zár le. Én megköszöntem az őszinteségét, és ezek után elkezdtünk beszélgetni, egymást érték a több oldalas levelek, majd tekintettel a „friss sebre” csak barátilag megittunk egy kávét. Időt szerettem volna hagyni neki, hogy lezárhassa magában a történetet, illetve hogy újradefiniálhassa magát, ne úgy érkezzen mellém, mint valaki exe, hanem mint egy független individuum.
Aztán, mikor jelezte, hogy túllépett a múlton, akkor elhívtam randevúra, majd december elején meglátogattam a családját és az Édesapjától, elkértem a lányát, hogy nálam tölthesse az ünnepeket.
Csemmke most itt kucorog mellettem egy babzsákon, és somolyog. =)
Csemmke:
Egy rossz kapcsolatban éltem, amiben boldogtalan voltam. Amikor októberben a legmélyebbre került a lelkiállapotom, a még funkcionálisan éppenhogy létező kapcsolat romjainak a tetején keseregve-kuporogva, spontán ötlettől vezérelten, a kezem ügyébe kerülő post-itekre írtam meg a Jóistennek, hogy milyen társat szeretnék magam mellé, és hogy én mit tudok adni magamból a társamnak. Az volt a kérésem felé, hogy vagy az akkori partneremet – akivel már az utolsókat rúgtuk – segítse egy szeretetközpontúbb útra, vagy pedig küldjön nekem egy ilyen férfit, mint amilyent akkor én leírtam. Napokon belül, postafordultával megérkezett ez a férfi, ezen a társkereső oldalon, ahová még nagyon régen regisztráltam. Én írtam neki, de csak incselkedni akartam.
Nem csak annyi szeretet van benne, amire én mindig vágytam, és nem csak betűről betűre stimmelnek a jellemvonásai a post-iten leírt álompasiéval, hanem – amit csak a Jóisten tudhatott a legjobban – ő valóban olyan jellem, aki hozzám a leginkább illik.
Első találkozásunkkor a Kálvin téri templom lépcsőjén állt, lezseren, elegánsan. Sármosan, kölyökképűen... :) Bár a szívem a találkozásunkkor tele volt fájdalommal és sötétséggel, az a néhány óra kicserélt. Figyelmes volt, sziporkázó és vonzó. Ezután pedig annyira szerelmes lettem néhány hét alatt, amilyen szerelmet nem gondoltam, hogy valaha még érezni fogok.
Sok-sok jel kövezi az utunkat, a megismerkedésünk kezdetétől. És mi észrevesszük és megköszönjük ezeket a jeleket. A Kedvesem egy csodálatos ember – és nem csak azért, mert én rendeltem a Jóistentől, jó ízléssel. ;) Biztos vagyok abban, hogy nekem Őt valóban a Jóisten küldte az utamba.
Azt a tapasztalatot tudom megosztani Veletek, főleg a fiatalokkal, hogy sosem szabad lejjebb adni annál, mint amit jónak, megfelelőnek érzel a magad számára. Nem szabad rossz kapcsolatban rekedned, 180 fokos változást remélve, sem olyan kompromisszumokat kötnöd, amikben „eltűnsz”. El kell tudni engedni a másikat, ha már nem tudtok közelebb kerülni egymáshoz és már ártotok egymásnak. Már csak azért is, mert nyitottnak kell lenned arra a társra, akit Isten küldeni fog neked. Mert küldeni fog. Aki éppen hozzád való, és aki megbecsül és szeret téged, és aki iránt te is olyan mély szeretettel leszel, hogy érdemes lesz az élet által elétek görgetett akadályoknak együtt nekifutni. Engem többek között a korábbi kapcsolataim és az e szerelem közötti éles kontraszt döbbentett rá arra, hogy mennyire fontos nem megalkudni. Életemben először maradéktalanul biztonságban, boldognak és nyugodtnak érzem magam valaki mellett. Remélem, hogy ezt viszonozni is tudom.
Hogy mi lesz a kapcsolatunk jövője, egyrészt Isten kezében van, aki láthatóan szeret minket, hiszen megfogható, hogy egymásra bízott. Másrészt pedig a saját és egymás kezében. A húszas éveink második felében, néhány kapcsolattal a hátunk mögött és hittel a szívünkben hátha ezúttal mindketten jól fogjuk csinálni. Nekem Ő egy igazi ajándék. Őszintén kívánom nektek, hogy hasonlóan boldogok legyetek, mint jelen pillanatban én. Mi. „Kérjetek és adatik néktek” – legfeljebb nem az, amit kértek, hanem még annál is sokkal jobb. Bizonyisten!
Kicsit megkésve ám annál nagyobb örömmel osztom meg történetemet. Hosszú ideje kerestem már a hozzám illő társat, de erre jó sok ideig kellett várnom. Ez idő alatt megtanultam bízni Istenben. Szeretném hinni, hogy az ő szándéka is vezérelt az oldalra. Ugyanis itt megtaláltam azt a csodálatos leányzót akit mindig is vágytam, ő pedig engem. :)
Ismerkedésünk óta már nagyon sok szép, közös élményben volt részünk, de százszor ennyit tervezünk még a jövőben is.
Mind a ketten úgy érezzük Isten játszott szerepet abban, hogy mi egymásra találjunk és a dicsőségére szolgáljon kapcsolatunk. :)
Végezetül az oldalnak is nagyon hálás vagyok.
Búcsúzóul köszön mindent Ádám és Mariann! :)
Tisztelt Kereszténytárs! Két hónappal ezelőtt ismerkedtem meg az oldalon egy Donika nevezetű csodálatos hölggyel, akivel azóta összeköltöztünk és a közös jövőnket tervezzük! Már a házasságkötés időpontja is körvonalazódik az idei nyárra és elkezdjük a családalapítást!
Legalább 4 gyermeket szeretnénk hithű keresztényként együtt felnevelni.
Szeretnénk megköszönni az oldalnak hogy ez létrejöhet a mi életünkbe és kívánunk mindenkinek hasonlóan szerencsés pártalálást!
Mivel megismerkedésünkkor rögtön töröltük magunkat, bízva abban hogy ez örökké fog tartani, nem tudtuk megosztani a sikertörténetünket, ezért kérném Önöket, hogy írják ki helyettünk is a jó hírt! Donika és Gavaller84
Sikerült társat találnom, rátalálnunk egymásra. Isten összevezetett
minket. De szeretném mindenkinek elmondani, hogy hit nélkül és Isten
keresése nélkül nem ment volna. Azzal a hittel indultam el, hogy
Istennek itt is van hatalma összevezetni akik bíznak benne! És hálás
vagyok érte, mert megmutatta az Ő szeretetét életemben, életünkben. A
társammal az eljegyzésünk most volt és hiszem Isten el fog vezetni
minket a házasságig. Köszönöm szépen az oldalt! Henriette
Hála Istennek sikerült társat találnom. Nagyon jól éreztem magam veletek. Igazán kulturált oldal.A vendégkönyv különösen értékes. Vissza fogok látogatni, ha a sors úgy kívánja,de jelen esetben etikátlan lenne az itt tartózkodásom a kedvesemmel szemben. Sok sikert kívánok nektek! Katika
Isten kegyelméből találtunk egymásra a férjemmel ezen az oldalon. Nagyon jó, hogy létrejött ez az oldal, kívánjuk, hogy mások ismerkedését is hasonlóképpen áldja meg az Úr az Ő határtalan bölcsessége szerint! :) A Borsó meg a Héja
Az oldal segítségével megtalált szerelmem, akivel már hónapok óta nagyon jól megvagyunk és szeretjük egymást. köszönet a fenntartónak! :) K.Réka
Sikerült megtalálnom az oldallal életem szerelmét, akivel már 4 boldog hónapja vagyunk együtt. Köszönet az oldal fenntartásáért!
Üdv: K.Tamás
Évekig voltam fent ezen az oldalon, és hosszas keresés és várakozás után a Jó Isten kegyelméből itt sikerült végül társat találnom. Most az esküvőre készülünk. Üzenem mindenkinek, hogy ne adja fel a várakozást! Gerbera
Sikerült társat találnom, (egy régi évfolyamtársammal találkoztam az oldalon keresztül) Enélkül az oldal nélkül nem biztos, hogy egymásra találtunk volna. Nagyon jó, hogy működik, Isten Áldja meg a további működését is! :-) Titok
Itt ismerkedtem meg jelenlegi párommal.
Reményeim szerint idővel komoly, érett, a jézusi sziklára épített kapcsolattá, áldott házassággá növi magát.
Emellett sok-sok értékes emberrel beszélhettem, rengeteg naplót olvastam, írtam ki.
Mindenestül tetszett az itteni légkör, hangulat - köszönöm, hogy része lehettem. S.
Kedves Keresztény társ! Szeretném megköszönni a lehetôséget, sikerült társat találnom, hiszem, az Ùrban! Isten áldását kívánom az életetekre és a további munkátokra! Üdvözlettel J. Judit D985
Barátokat mindenképp sikerült találni és csodálatos élmény az oldalon böngészni, egy-egy embernek köszönni, beszélgetni. Nagyon nagyon köszönöm mindenkinek a munkáját, aki közreműködik az oldal fenntartásában és fejlesztésében, rengeteg embernek szereztek ezzel sok sok örömet és értékes, kellemes perceket. Arról nem is beszélve, hogy a rohanó világ közepette lehetóséget nyújtotok emberi kapcsolatok építésére egy biztonságos keresztény közegben. Isten bőséges áldását kívánom a továbbiakra, köszönettel és nagy tisztelettel, Nóra
Köszönöm, nagyon jól éreztem magam ezen az oldalon. Tanulságos volt az életemre nézve. Szívesen ajánlom majd barátaimnak, ismerőseimnek, ha szükségük lesz rá. Kívánom a legjobbakat! A Jóisten tartson békességet, ezen az oldalon, és adja, hogy a naplóbejegyzések, beszélgetések és kapcsolatok által növekedjen a felhasználók hite, szeretete. További jó munkát kívánok! J. Timi
Tisztelt Kereszténytárs.net! Köszönöm segítségeteket, mert én megtaláltam a "másik felemet" Segítségetekkel, és a Jó Isten által is! Igazán hálás vagyok Nektek! Vigyázzanak Rátok az Égiek, és segítsék szép, értékes Munkátokat! Kristóf
Sajnos ugy latom, hogy senki nem akarja leirni a sikertortenetet pedig tenyleg sok emberbe lelket ontene ezzel, mert sajnos
sokaknak egy ido utan elfogy a turelmuk es feladjak a remenyt.
En orommel kozlom minden tarskeresonek, hogy hala Istennek megtalaltam itt a paromat akivel augusztusban osszehazasodunk. Azt tanacsolom ezen oldal minden tagjanak, hogy legyenek turelmesek mert Isten a megfelelo idoben bemutatja mindenkinek az altala elrendelt tarsat.
Az Ur aldjon meg midnyajatokat! Laci74
Kedves Olvasó! Igen, úgy érzem megtaláltam akit kerestem az életem során, ez az oldal nagy segítségre volt ebben. Azért mégis az Úr vezérelt minket egymáshoz, hisz ő alakította úgy életünk eseményeit, hogy rávegyük magunkat a regisztrálásra. Köszönöm. Mást nem mondhatok, e szó mindent magába foglal. Üdv.: Timi
Igen!!! :) Megtaláltuk egymást! Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy használhattam ezt a fórumot! Kívánom másoknak is, hogy rátaláljanak arra az érzésre, ami nem hasonlítható másra, mint egy régen várt szülinapi csomag kibontására... És szeretném megjegyezni, hogy nagyon jót ötletnek tartom ezt a fórumot azért is, mert megtanít arra, hogy egy Istenben hiszünk, és hogy toleránsak legyünk mások meggyőződésével. Köszönettel: boroka01
Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra. Egymásra találtunk egy hölggyel és immáron egy pár vagyunk. Kívánok további sikeres munkát és minél több ilyen jellegű sorokat :-). Üdv: F. Attila
Meg voltam elégedve ezzel az oldallal, örülök, hogy vannak ilyen jellegű társkereső oldalak is. Ezen az oldalon megismertem néhány kedves embert, társat nem ezen az oldalon találtam. Minden jót kívánok az oldal készítőinek, Isten áldása kísérje őket! Laci
Megism